Miközben a néhány ezer forintos háztartási gépekhez kötelezően mellékelnek részletes használati utasítást, a sokmillió forintért megvásárolt lakáshoz senkinek nem jut eszébe hasonló leírást kérni. Pedig Európában az épületek, vagyis a lakók fogyasztják el az energia 40 százalékát.
Az energiaforrások korlátozottak, ráadásul a légszennyezést is csökkenteni kellene, de a hatékonyabb és szolidabb energia felhasználás terén egyelőre csekély sikert tud felmutatni egész Európa. A célkitűzés szerint 9 éven belül 9 százalékkal kellene csökkennie az épületek energiafogyasztásának, de úgy tűnik, a terv teljesíthetetlen.

Itt van mindjárt Magyarország, tele korszerűtlen lakótelepekkel, és kiskeresetű, saját erőből felújításra képtelen lakókkal. A távfűtés ugyan környezetkímélő megoldás, de az elvetemedett nyílászárók, a szabályozhatatlan radiátorok rengeteg energiát emésztenek fel. Zajlik ugyan egy panelprogram, de megújított épületekből még kevés van. A panelek egyelőre el vannak könyvelve drágának, már ami a rezsijüket illeti.

A lakásvásár folytatódik, a képtárban használja Képtárkeresőnket!
Kattintson a képre!

Érdekes ellentmondás, hogy miközben a lakótelepi lakások ára éppen a magas távfűtési számla miatt olyan nyomott, a téglaházi lakások piaci értékét egyelőre nem befolyásolja számottevően az energiafogyasztás. Ingatlanvásárlásnál még mindig elsődleges szempont az alacsony ár, illetve luxuskategóriában a presztízst képviselő helyszín.

Az energiahatékonyságról már világszerte javában tanácskoznak a szakemberek, de a lényeg még nem jutott el a hétköznapi emberek szintjére. Itt van mindjárt a lakások zöldkártyájaként emlegetett energia tanúsítvány. Kormányzati illetékesek is elismerik, hogy ezt az okmányt a lakosság nem tekinti másnak, mint szükséges rossznak, ami újabb pénzkiadást jelent.

Nem azt látják benne, ami a célja, nevezetesen, hogy informál a lakás energiafogyasztásának mértékéről. Ráadásul csak tízévente kell majd elkészíttetni, akárhányszor is cserél gazdát az ingatlan közben. Különös hozzáállás ez, hiszen amikor autót veszünk, nagyon is fontos információként vesszük figyelembe a várható fogyasztást. Ellenben amikor építkezünk, még többnyire sajnáljuk a pénzt a hőszivattyúra, mondván, hogy az olyan drága.

Állami támogatás nélkül láthatóan nem lesz előrelépés. És szemléletváltás nélkül sem. Előbbire hamarabb lesz gyógyír: jövőre, a Környezetvédelmi és Energiatakarékossági Operatív Program keretében a nem panel épületek energetikai korszerűsítésére is több jut majd, mint eddig. A szemlélet már nehezebb ügy. A munkahelyi mosdóból távozó dolgozók többségének eszébe sem jut leoltani a lámpát, miként a társasházakban nem zavarja a lakókat, ha éjjel-nappal ég a lépcsőházban a villany. Mert úgy érzik nem ők, vagy nem csak ők fizetik.

Új lakások Budapest IX. kerületében.
Kattintson a képre!

Egy új szabályozás értelmében az új házakra építési engedélyt kérni szeptember elseje óta csak olyan tervvel lehet, ami összességében 30 százalékkal hatékonyabb energiafelhasználást garantál. A takarékosság nem csak gépészettel, hanem megfelelő hőszigeteléssel, természetes hűtéssel, vagyis árnyékolással, no meg jó tájolással is elérhető. Az energiatakarékos házakat Kanadában már csillagokkal jelölik, úgy, mint ahogyan nálunk a háztartási gépeket kategorizálják a fogyasztásuk szerint.

A történet egyetlen szépséghibája, hogy amit nyernek a réven, azt elveszítik a vámon: a tapasztalatok szerint a kisebb rezsivel működtethető házból az emberek nagyobbat építenek. Az alacsony fogyasztású autók vizsgálatakor is kiderült, hogy a futásteljesítmény fordított arányban nőtt, vagyis az összesített benzinfogyasztás nem változott.

Kapcsolódó anyagok:
Felhőkarcolók Budapesten