Már több milliárd forintos lakásvagyont vásároltak föl az életjáradékos cégek magyarországi, egyelőre még főként budapesti nyugdíjasoktól. A vásárlás ezúttal speciálisan értendő, hiszen az életjáradékos szerződés megkötése után kvázi előleget kapnak az idősek, akik azon túl életük végéig járadékban részesülnek, miközben holtukig élhetnek saját otthonukban.

Alig két éve robbant a bomba a hazai életjáradékos piacon, ahol 2005-ben jelent meg az első igazán tőkeerős cég. Korábban néhány önkormányzat már belevágott az életjáradék programba, több-kevesebb sikerrel. Legtovább egyelőre egy pesti kerület jutott, ahol eredetileg úgy tervezték, hogy a majdan megüresedő lakásokat olyan fiataloknak utalják ki, akik részt vesznek az előtakarékossági programban.

Új lakások Budapest XVIII. kerületében.
Kattintson a képre!

Az önkormányzat részvétele a lakásért életjáradék konstrukcióban minden bizonnyal megnyugtatónak tűnik az érdeklődő idős lakástulajdonosok számára, csakhogy a szűkre szabott önkormányzati költségvetések időszakában a legtöbb település szembesült saját pénzügyi bénultságával. A tartósan, akár több évtizedre szóló kötelezettségvállalás a legtöbb önkormányzat számára megengedhetetlen, ezért nem csoda, hogy az amúgy kipróbáltan jól működő rendszer nem terjedt el igazán.

Piaci felpörgés

Aztán hirtelen új hullámokat vetett a piac: egy történelmi nevet viselő unoka részvételével alapított Örökjáradék Zrt, amely legújabban már az akkori ős nevén Örökjáradék Zrt-ként jegyzi magát, sok pénzzel és óriási reklámkampányokkal jelent meg, majd felvásárolta az önkormányzatokkal is együttműködő egyik jónevü társaságot, annak teljes szerződésállományával.

A történet bája, hogy nem sokkal később piacra lépett a korábbi cégéből kivált unoka vezetésével a hazai legnagyobb bank által jegyzett Életjáradék Zrt, komoly alternatívát nyújtva az elköteleződésen gondolkodó idős lakástulajdonosoknak.

És a történet folytatódik: tavaly évvégén újabb bank, a neves jelzálogbank is pályára állította saját cégét, amely megfordította a jelzálog történetet. Nem vette tulajdonba a lakásokat, hanem fordított jelzálogként az örökösök eldönthetik, hogy megveszik a szerződést vagy csak a maradékra tartanak igényt.

Mindez egyértelműen jelzi, hogy a torta hatalmas: a 96 százalékban magántulajdonban lévő magyar lakásállomány jelentős százalékát lakják olyan nyugdíjasok, akik potenciális ügyfelek lehetnek.

Várólisták a szociális otthonba

Másfelől: az önkormányzati fenntartású szociális otthonokba több ezres várólista van, amelyen biztosan szerepel néhány olyan idős is, aki előbb-utóbb meggondolja magát, és még életében eladja használati joggal terhelten a lakását.

Új lakások Budapest X. kerületében.
Kattintson a képre!

Az öreg fát nem lehet átültetni, mondják, mert nem ereszt már gyökeret. Az idősekre is jellemző, hogy nem szívesen költöznek, vagy egyáltalán nem költöznek. Az életjáradék program pontosan erre a kényelemre épül – okosan -, miszerint az eladó, vagyis a 62-65 év feletti nyugdíjas úgy jut pénzhez a tulajdona révén, hogy nem kell költöznie. Szerencsés esetben hosszú évekig, sőt évtizedekig élvezheti a biztos járandóságot, méghozzá úgy, hogy lakása közös költsége, sőt, a ház javítási munkálatai már nem az ő pénztárcáját terhelik.

A szerződések ugyanakkor nem garantálják, hogy a lakást nem adhatja el az életjáradékos cég. Az viszont biztosíték, hogy csak az életjáradék fizetési kötelezettséggel veheti meg bárki.
És tévedés azt hinni, hogy csak kisnyugdíjas, gyermektelen idősek élnek a biztos jövedelem kiegészítés lehetőségével.

Bájos őszidő reményével

Az életjáradékos cégek beszámolói szerint 13-19 millió forint az átlagos lakásérték, amire eddig szerződtek, igaz, eleve csak az 5 millió forintnál értékesebb ingatlan jöhet szóba. A meglepő mégis az, hogy nem egy 60-80 milliós, vagy még annál is értékesebb lakás, illetve ház tulajdonosa döntött már úgy, hogy nem hagyja rokonaira ingatlanát, ehelyett még életében élvezi annak hozadékát.

A jelzálogos konstrukció ugyanakkor egy űrt próbál betölteni, mivel a 62 évesnél idősebb lakástulajdonosnak fizetett járadék fejében nem kell a tulajdonjogot átruházni, a szerződő ügyfél halála után az örökösök dönthetnek, hogy visszafizetik-e a speciális hitelt.

Kapcsolódó anyagok:
Spanyol ritmusok a lakáspiacon
Most érdemes lakást venni
Lakás zöldkártya