Új lakásba költözésre vagy a meglévő felújítására átlagosan 4,7 millió forintot költene a magyar lakosság az elkövetkezendő 3 évben, ez az összeg a legkevesebb a régióban – derül ki a GE Money Bank megbízásából végett közép-európai és orosz, lakástrendekről szóló közvélemény kutatásból.

A GE Money közlése szerint Magyarországon, a lakosság 17 százaléka biztos abban, hogy lakást cserél, vagy felújít a közeljövőben, ez a szám Csehországban 38 százalék, ott a megkérdezettek 6,6 millió forintot költenének erre a célra.

A saját tulajdon leginkább Magyarországon jellemző (több mint 80 százalék), Románia, Lengyelország és Oroszország polgárai kisebb, de hasonló mértékben élnek saját tulajdonú lakásban, ám a cseheknél ez az arány alig valamivel haladja meg az ötven százalékot.

Eladó lakások a Margaréta Udvarban

“Magyarországon közepes méretű ingatlanban élnek a legtöbben. A magyar felnőttek csaknem fele 50-75, további egyharmaduk 75-100 négyzetméter közötti alapterületű ingatlanban él. A szélsőségek kevéssé jellemzők a hazai lakásviszonyokra: a népesség kevesebb, mint egytizede él 100 m2 feletti és tíz százalékot némileg meghaladó arányban lakik 50 négyzetméternél kisebb lakásban. Ez utóbbi két lakásméret Lengyelországban gyakori: a népesség ötöde, illetve negyede él 50 négyzetméter alatti, illetve 100 m2 feletti ingatlanokban. Oroszországban a kis lakások vannak többségben, a 100 ezer fő feletti városok népessége felerészt 50 négyzetméter alatti lakásokban él” – olvasható a közleményben.

A magyar népesség egyenlő mértékben preferálja az agglomerációban, a belvárosban és a vidéken elhelyezkedő ingatlanokat. A csehek fele az agglomerációba vágyik, a románok 40 százaléka pedig vidékre. A lengyelek és az oroszok egyaránt jól éreznék magukat az agglomerációban, belvárosi és vidéki ingatlanokban. Az elérni vágyott lakóterület nagysága általában – Magyarország esetében is – 75-100 négyzetméter, ettől leginkább a románok térnek el, ők inkább a 100 négyzetméter feletti ingatlanokat részesítik előnyben.

A kutatás adataiból kiderül, hogy a lakásvásárlás finanszírozásával kapcsolatos tanácsért a közép- és kelet-európai polgárok döntő többsége a bankokhoz fordul, a magyarok fele inkább saját megtakarításait használná fel a lakáskörülményei fejlesztéséhez, miközben egyharmaduk nem fordítaná e célra félretett pénzét. A megtakarítások lakáscélú felhasználására, az oroszok vállalkoznának legtöbben (70 százalék).

A közlemény szerint arra a kérdésre, hogy havonta mekkora összeget szánnának a lakáskörülmények javításával összefüggésben felvett hitel törlesztésére, a magyarok adták meg a második legalacsonyabb mértéket, átlagosan mintegy 38 ezer forintot. Ennél kevesebbet csak a románok fizetnének, átlagosan legfeljebb 32 ezer forintot. A legnagyobb áldozatra az oroszok hajlandók az általuk jelzett több mint 56 ezer forinttal. A csehek és a lengyelek csaknem holtversenyben vannak és havonta mintegy 50 ezer forintot fizetnének lakástörlesztésre.