Fölöslegesen erőlködtek az APEH informatikusai, tegnap az Alkotmánybíróság megsemmisítette a lakóingatlan adóra vonatkozó rendelkezéseket.

A határozat és annak indoklása olvasható az Alkotmánybíróság honlapján, ebből emelünk ki néhány szempontot.

Problémás az adó alapja, ami új elvet vitt a rendszerbe. A ma hatályos ingatlanadók, házadó, építményadó, stb. kiszámítása egyértelmű és egyszerű. A négyzetmétert kell szorozni az önkormányzatok által megállapított adó mértékkel.

Az ingatlanadó értékalapú adó, minden év január elsején fennálló értéket kell bevallani. Viszont ellentmond annak az alkotmányos szabálynak, hogy az adósságokat és terheket nem lehet levonni.

Mi az értéke egy 10 millió forint hitellel terhelt 25 millió forintos vételárú lakásnak az adóalany tulajdonos szempontjából? Az eladáskor ez nem kérdés, hogy a tízes megy a banknak, akkor az adózásnál olyan után adózik, ami még nem az övé.

Az elidegenítési és terhelési tilalom csökkenti az értéket, de nem lehet figyelembe venni, a vagyoni értékű jogok megosztják az adóalanyiságot, de annak mértéke bizonytalan a tulajdonos és a jog jogosultja között. Másrészt a helytállás során miért a tulajdonoson csattan az, ha az állam a haszonélvezőn nem tudja az adót behajtani.

Talán az is jogos felvetés, hogyha ingatlanadót kell fizetni, akkor a személyi jövedelemadóban miért kell fizetni az értékesítés után is adót.

Többek szerint sérti az alkotmányosság elvét, hogy az adómentességhez az első lakásban életvitelszerűen lakni szükséges, vagy az arányos közteherviseléssel kevésbé egyeztethető össze, ha valakinek négy lakása van és azok összértéke nem éri el a 45 millió forintot, akkor is csak az első kettő lesz adómentes, mégha a három gyerekének vette is a szülő, mert a bank csak így adott hitelt stb.

Mint ahogy nem arányos a közteherviselés akkor sem, ha valaki egy 10 milliós lakásba vonul vissza munkanélkülivé válásakor azért, hogy a 16 milliós másik lakását kiadja és ezzel az már nem adómentes.

Problémás a kalkulátorral a kormány által nyújtott számított adó megoldás is, mert nem az értéken nyújt védelmet és nem lehet ellene bírósághoz fordulni. Valamint az sem segíti a jogbiztonságot, hogy öt éven belül az adóhivatal az általa megállapított bevallott értéknél tíz százalékkal nagyobb eltérést birsággal sújtja.

Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az ingatlanadó jelenlegi rendszerére vonatkozó szabályokat, ugyanakkor nem tartotta alkotmányellenesnek az értékalapú ingatlan adót.

Mindenképp alkotmányosan is fontos az a törekvés, ahogy az állam működéséhez szükséges adóteher minél több adóalany közreműködésével jöjjön össze, hiszen akkor az egyes adómértékek csökkenhetőek.

Másrészt a feketegazdaság kifehérítése szempontjából az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban mindig látható vagyon, ezért biztosan nem az utolsó szót hallottuk tegnap ebben a kérdésben. A jővőben a politika vagy a jog technikusok térfelén pattog a labda.